A Bokrosi Művelődési ház története
Az 1900-as évek elején Csongrád-Bokrospart néven ismert terület központja a Csongrád-Kecskemét közút és a Gyójai határrészt a Bokros pusztával összekötő közlekedési út kereszteződésénél alakult ki.
A szóban forgó területen mintegy 800-850 szétszórt tanyán 3308 ember élt. A viszonylag nagy létszámú lakosság állattartással, majd később növénytermesztéssel foglalkozott. Jobbára törpebirtokokon gazdálkodtak. Szükségessé vált a gazdakör szervezése. Erről részletesen ír Dr. Kiss István „Adalék a magyar tanyakérdéshez” c. munkájában, valamint Grőber Gyula és Mánai Kiss István: A Csongrád-Bokrosparti tanyai központ, mint a tanya-körzetté fejlesztésének adottságai és útja c. kiadványban.
A Bokrosparti Gazdakör
1906-ban Boér Antal az 1873-ban épült Bokrosparti Iskolához került pedagógusként. Nevéhez fűződik a Bokrosparti Gazdakör megszervezése.
A szervezett közösségi élet központja a Csongrád- Bokrosparti-Gyójai Gazdaolvasókör lett. Első elnökei között említi egy gazdaköri jegyzőkönyv 1920-ból Gutpintér Istvánt és Gutpintér Rókust, jegyzője pedig Joannovich Vilmos helyi tanító volt.
Bokrosparti Gazdakör Népháza
Az olvasókör kezdeményezésére és szervezésével 1911-ben felépült a Bokrosparti Gazdakör Népháza. A lakosság csak egyszerűen „Kör”-nek nevezte. Elhelyezést nyert benne a gazdakör, ingyenes népkönyvtár, itt tartották a tanfolyamokat, ünnepélyeket, lakodalmakat, szüreti mulatságokat, háziipari tanfolyamokat, előadásokat. A háború utáni években közigazgatási kirendeltség is működött benne. 1928-ban bővítették az épületet: orvosi szobával (heti 2x-i rendelés) és csendőrségi szobával- pihenő helyiséggel..
- Itt működött a település első mozija 1953-1980. Kezdetben aggregátorral vetített Forgó Tamás, (első film 1953.05.01 Körhinta) később árammal működött a „filmszínház” a „Kör” nagytermében.
