A Magyar Király Szállótól a Kossuth Művelődési Központig

Az épület története

Az 1870-ben alapított Csongrád Városi Takarékpénztár, népszerű nevén a Sváb Jakab féle takarék, hosszú ideig az Iskola utca és a Kossuth tér sarkán álló földszintes épületben működött. A századfordulón átköltözött a Csemegi Károly utca 1. szám alatti épületbe, ahol még a régi vasrácsok és fémborítású ajtók némelyike még ma is megtalálható. A jól működő bank tagsága még az 1890-es évek elején elhatározta, hogy pénzét egy jövedelmező szállodába fekteti.

Teleknek megvásárolták a Posta (ma Csemegi) utca és a Szentháromság tér sarkán álló öreg házat, mely a Csemegi család tulajdonában volt. Úgy döntöttek, hogy az új szálloda a kornak megfelelően elegáns, és a helyi viszonylatban a legjobb ilyen intézmény legyen. A terveket a híres Ullrein József építész készítette. Csongrádnak ekkor több kis szállodája is volt, a nagyobb vendéglőknek is volt egy-két kiadható szobájuk. Ezek olcsó, igénytelen szálláshelyek voltak.

-

Magyar Király Szálloda

A terv szerint a Szentháromság tér felől a földszintre üzlethelyiségek kerültek, fölöttük az emeleten a
kaszinó termei és a vendégszobák voltak. A kissé elkülönülő sarokrész földszintjén a tér felöl kávéház
és étterem, mögötte a söntés és a konyha helyezkedett el. Fölöttük az emeleten a nagy színház és
bálterem állt.

Az építés lebonyolítása

Az építés lebonyolítását Szőke Pál, mint vállalkozó intézte. Az épület elkészítését Pozsár József helybéli építőmester vállalta, az asztalosmunkákra Rainer Károly szegedi műasztalossal kötöttek szerződést. Az építés költségeire 37.000,- forintot szántak.
Az április 3-án aláírt szerződés alapján a szállodát szeptember 15-én készen át kellett volna adni, az üzlethelyiségekbe a bérlők október 1-jével be akartak költözni. Az átadás késett, az épület csak november végére lett kész. 1895. november 30-án Katalin bállal avatták fel a nagytermet. Elkészültekor a város legszebb épülete volt. Fenn a homlokzat oromfalán, büszkén állt a méhkas, a takarékpénztárak jelképe. A szálloda virágkora az első tíz évben volt, Goda István bérlő irányítása alatt.

Kaszinó és Juhász Gyula sorai

Az őszi és a téli időkben gyakran rendeztek bálokat. A vándor színtársulatok is bérbe vették a nagytermet 6-8 hétre. A Csongrádi Kaszinó Egyesület ide tette át székhelyét. Az általuk használt helyiségekben igen élénk társas élet folyt. A mindenkori bérlő igyekezett a vendégek kedvében járni, minden vonat érkezéséhez kiment a szálló omnibusza, hogy az ide igyekvőknek ne kelljen gyalogolniuk. A szálloda előtt konflis, később taxiállomás állt. A háború alatt visszafogottabb volt az élet. 1918. augusztus 15-én katonanapot tartottak a kaszinóban, ahol az esti műsorban Juhász Gyula is szerepelt, verseiből adott elő. Minden bizonnyal e nap délutánján, Csongrádon, a Tisza-parti gáton üldögélve írta e sorokat:

Pipacsot éget a kövér határra
A lángoló magyar nyár tűzvarázsa.
A Tisza szinte forr, mint néma katlan,
Mit izzó part ölelget lankadatlan.
/Magyar nyár 1918./

A kép csak illusztráció

A két forradalom és ami azután jött...

A két forradalom és ami azután jött megviselte az épületet. 1918 novemberében kóborló katonacsapatok érkeztek a városba, akik a szálloda földszintjét feltörték és kirabolták. 1919. május elsejét ünneplő egybegyűlteket a románok a Tisza túloldaláról ágyúval lőtték. A tanácskormány bukása és a románok kivonulása után az épület hónapokig a magyar katonák szálláshelye volt, s 1920 márciusában a katonai parancsnokság is ideköltözött. A húszas évek elején rendbe hozták a szállodát, a nagyteremben lévő karzatot lebontották. A húszas évek végén a Kaszinó a megszűnés szélén állt, a tagok közötti ellentét feloldhatatlanná vált. 1933-ban, egy idegenforgalmi tájékoztatásra szánt anyag szerint, a szállóban 10 szoba várta a vendégeket, napibér 2-3 pengő. 1934-ben kéménytűz következtében leégett a tetőszerkezet, a gyönyörű épület legfőbb részének tetőzete teljesen tönkrement, a díszterem ablakai, ajtaja, parkettje a lángok martalékává lettek. A
következő években a termet felújították.

Közben a vándortársulatok továbbra is évről-évre megjelentek. Az egyesületek bálokat tartottak. A földszinten a kávéház és a söntés is népszerű volt, s az üzlethelyiségeknek mindig akadt bérlője. Csongrád megye területén működő járási székhelyek közül 1953-ra egyedül a csongrádi járásközpont nem rendelkezett sem járási, sem városi kultúrotthonnal. A Csongrád járási kultúrház céljaira a Magyar Király Szálló épületét alakították át, amit éppen ilyen meggondolásból, még 1949-ben vásárolt meg a város. 1954-ben megkezdődött az átépítés, átalakítás. A földszinten az üzlethelyiségeket megszüntették. Már 1954 őszén megalakult a Művelődési Ház színjátszó csoportja, és érdekesség, hogy első
előadásukat még az épület átadása előtt megtartották. Mikszáth A Noszty fiú esete Tóth Marival című darabja került színre. Az 1954-ben átadott épület ünnepélyes felavatására 1955. január 2-án került sor, megnyitotta kapuit, mint Járási Kultúrház. Közben megszűnt a Járási Tanács, s így november végétől a város irányítása alá került, neve Kossuth Kultúrház lett. A Kossuth Kultúrház a város és a környező települések lakói számára a kulturális életük színterévé vált. Továbbra is nagyszabású rendezvényeknek adott helyet a színházterem, melynek berendezése, korszerűsége azonosult az akkori Magyarország összes kultúrtermével.

Dudás Lajos helytörténész írása alapján

A jelenig

Az épületen az elmúlt 65 év alatt számtalan felújítást, átalakítást végeztek. A legjelentősebbek, melyek említést érdemelnek az elmúlt húsz évben történtek. 1988-ban az épület új tetőtér kialakítással gazdagodott.A nagyterem 1986-ig adott helyet a rendezvényeknek. Felújítása már a ’70-es évek végére szükségessé vált, de erre nem került sor. Egyre romló állapota, és a fűtés korszerűtlensége miatt lezárták. 1997-ben újszerű polgári összefogással, részben pályázaton nyert támogatásból elkezdődött
a nagyterem felújítása, melynek eredményeként 1998. április 18-án, Csongrád újbóli várossá nyilvánításának 75. évfordulója alkalmából, ünnepélyes keretek között átadták a Művelődési Központ Magyar Király Dísztermét. A rendkívül elegáns terem meghatározó szereppel bír a város és térségének kulturális életében. 2002 májusában nyitotta meg kapuit a Művelődési Központ pincerendszerében kialakított Csongrádi Borok Háza.

A DAOP-2007-5.1.2. Történelmi korok összekapcsolása Csongrádon című városrehabilitációs pályázatnak köszönhetően 2011-ben a földszinti tér megújult, a volt könyvtár térbe költözött a Csongrád Galéria. A kibővített és átépített térbe került a város állandó és kortárs gyűjteménye, valamint az időszakosan megrendezett tárlatok. A földszinten került kialakításra egy 80 fős konferenciaterem, amely a civil szervezetek számára is jól kihasználható, a beépítésre került mobil paravánfalnak köszönhetően. Az átalakítás eredményeként a Tourinform iroda is nagyobb helyet kapott. A földszinti fogadó rész lényeges eleme, hogy egy galériával bővült, és hosszú idő után a presszó ismét megnyitott. Ezáltal egy kellemes környezet várja a Művelődési Központ épületébe belépő közönséget. Szintén a földszinten kerültek kialakításra az akadálymentesített mosdók, valamint egy lift is beépítésre került, amely a színházterem szintjéig biztosítja az akadálymentesített közlekedést. A díszterem légkondicionálása kiépítésre került, az udvar egy része díszburkolatot kapott. A színpad mögötti öltözők és a félemeleti mosdók is felújításra kerültek. Korszerű fűtési- és villamossági rendszer került kiépítésre. Az 1. emeleti konyhát szponzori támogatással és önerőből újította fel az intézmény – civil szervezetek foglalkozásait, tanfolyamok szervezését segítve ezzel.